Budapest

A Balatonalmádi kálváriáról kevés adat áll rendelkezésre. Jelenetős helytörténeti értéke ellenére, ma már csak nyomokban fellelhető. Történeti kutatásából a következő adatok maradtak fenn:

• A kálvária az egykori Alsóörs-Veszprém vasútvonal irányára merőlegesen helyezkedett el. Közvetlenül a vasúti pálya mellett indult, és felvezetett az úgynevezett Óvári-kereszthez, amelyen az 1893 évszám, nyilván a kereszt felállításának az időpontja állt.

• Építésének pontos idejéről keveset tudunk, azonban az 1928-ban kiadott balatonalmádi térképen szerepel, „Óvári kálvária” megnevezéssel. Ebből az adatból sem tudható meg az építésének ideje, csak az, hogy valószínűleg már 1927-ben állt.

Koncepcionális döntés volt, hogy figyelembevéve a jelenlegi adottságokat (vöröskő támfalak és lépcsők pozíciója), a korábbi archív képek által adott térélményt rekonstruáljuk újra. A terület adottságait igyekeztünk végig prioritásként kezelni, mind a fentmaradt lépcsők és támfalak helyének megtartásával, mind a telek lejtésének nem drasztikus módosításával.

Tervünkben igyekeztünk egy szép, egyszerű építészeti eszközökkel kialakított komplex térrendszert létrehozni, ami mai, de a régmúlt idők tervét és elképzelését veszi alapul.

építész tervezők:

Földes László

Schoblocher Edina

Kovács Rita Georgina

terv: 2024

látványterv: Vörös Gergely

A Óvári kereszt bejegyzés először Földesarchitects-én jelent meg.

A mostani beavatkozás építészeti koncepcionális döntéseit az előtörténet tiszta rajza határozta meg. Az építkezések döntő hányada egy stíluskorszakhoz köthető. A látogatóközpont a leírt történeti épület rekonstrukciójával, a Fellner Jakab által létrehozott állapot újrateremtésével jön létre.

Az alapozás okozta torzulások dacára az épület szerkezetei jellemzően jó állapotban vannak. A teherhordó falak jellemzően máig állékonyak. A válaszfalak esetében változást csak a barokk kort követő elválasztások elbontása hozott. Ahol a faanyag egészsége és stabilitása lehetővé tette, megőrzésre kerültek az eredeti fafödémek is. Sok esetben a közvetlen megőrzés is lehetséges, mivel maradtak épen eredeti, XVIII. századi nyílászárók is. A látogatóközpont kialakítása során kiemelkedő jelentőségű volt a kápolna eredeti formában történő restaurálása.

A berendezett kiállítás fő témái maga az épület és az egyháztörténet. A tárlat funkcionális tagolása az épület adottságaihoz, a terek hierarchiájához igazodik. A zegzugos, középkori földszinti terekben a múzeumi kiszolgáló és kiegészítő terek találhatók: pénztár, kávézó, ajándékbolt, gyermekmegőrző, vinotéka, személyzeti helyiség stb. Az első emeleten a díszudvari térsor a kincstáré, a hátsó termekben tematikus állandó kiállítások vannak. A második emelet nagy részét az enteriőrtörténeti kiállítás foglalja el, melynek végén betekintést nyerünk a kápolnába. A látogatást az időszaki kiállítás zárja.

A megújuló középső szárnyhoz három, markánsan különböző kertrész kapcsolódik. A palota három szárnya által határolt keleti reprezentatív díszkert fogadja a látogatókat. Áttörést jelent az érsekség életében, hogy a díszkertet megnyitják a sétáló utca felé, ezáltal a város minőségi közparkkal gazdagodik. A látogatók pedig közelebb kerülhetnek az érsekség mindennapjaihoz.

A kávézóhoz kapcsolódik egy intimebb, árnyas kávézóterasz, míg a magyar szentek mindig kedves témáját feldolgozó kiállítás felől megközelíthető kvadratúra egy zárt, elmélyülésre ösztönző tér.

A látogatóközpont bejárása a gazdag egyháztörténeti hagyomány bemutatásával hűen idézi meg az Egerben ezer éve jelenlévő keresztény szellemiséget.

felelős tervező:
Földes László

építész tervezők:
Farkas András
Deigner Ágnes
Vértesy Ágnes

belsőépítész:
Frank György
Tatár Balázs

terv: 2009-2015

megépült: 2015

fotó:
Nemes Róbert

A Egri Érseki Palota bejegyzés először Földesarchitects-én jelent meg.

felelős tervező:
Földes László
Jong-Ruhl Hahn

építész tervező:
Türk Orsolya

grafika, felirat:
Mayer Éva
Palman Zsuzsa

világítás:
Haász Ferenc (Made by Light)
Jánosi András és Gergely Péter (LumoConcept)

terv: 2020

megépült: 2021

fotó: Dombóvári Tamás

A Hableány bejegyzés először Földesarchitects-én jelent meg.

A feladat a Jáki templomhoz tartozó épületek új funkciókkal való megtöltése, a bejárási útvonalak újrafogalmazása. A templom egyik leghíresebb és leglátványosabb eleme a bélletes kapuzat, amiről több másolat is készült, hogy megörökítsék az eredeti állapotát. Ezen a gipszmásolatok és a többi megmaradt kő épületdísz, szobor, ablak-, párkányzat- és oszloptöredék kiállítása is megoldandó egy új kiállítótérben. A területen elhelyezendő még egy étterem, amely alkalmanként lakodalmaknak, különböző rendezvényeknek ad helyszínt.
Kiemelt szempont a helyiek és a látogatók különböző térhasználatának harmonizálása.

építészet:
Földes László
Béni Bernadett
Lukács Anna
Nusszer Diána
Schmidt Márta
Zengő-Marton Kata

tájépítészet:
Varga Tibor – VK Studio Tervezőiroda Kft.

múzeumi és kiállítási koncepció:
Sz. Szilágyi Gábor

látványterv:
Faddi Dalma
Nusszer Diána

A Ják látogatóközpont bejegyzés először Földesarchitects-én jelent meg.